Nem is ertem eddig miert nem posztoltam meg, a ferjem orok kedvence a kakaos tekercs.Megis ritkan keszul, mert annyi minden van.Most legutobbi erdekessege, hogy sziv alaku lett a kozepe, ez a nehany meg szandekosan muffin sutoben lett sutve.Igy is ugy is imadva volt.A tesztat is magam alkottam, nem kovettem receptet.A muffinos valtozatot elneveztuk:kakaos tefinn-ek:)
Hozzavalok:
50 dkg liszt
2 dkg eleszto, 1 dl tej, 1 kanal cukor
keshegynyi sutopor
citrom leve, reszelt heja
2 kanal mez
2 kanal tejfol
6dkg barnacukor
20 dkg vaj
csipetnyi so
A lisztet atszitalom, a vajjal elmorzsolom, mikozben az elesztot futtatom.Egy talban a tojast, a mezet, tejfolt es cukrot , citromlet, reszelt hejat alaposan elkeverem.A liszthez mar szitalaskor hozzaadom a keshegynyi sutoport, es csipetnyi sot.Melyedest keszitek, ebbe ontom a felfuttatott elesztot, es az elkevert izesitoket, alaposan osszedolgozom, majd letakarva kelni teszem.Meleg vizbe is tehetjuk igy felgyorsitjuk az eljarast.
Kozben elkeszitjuk a tolteleket.
Hozzavalok:
kakaopor 3 pupos evokanallal
2 csomag vanilias cukor
3 evokanal barnacukor
1 dkg vaj
keves viz
A kakaoport , cukrot, vaniliat keves vizzel elkeverem, felfozom, addig, amig a fakanal az edeny aljan huzva csikot hagy, ekkor hozzaadom a vajat es hulni teszem.
A kozben megkelt tesztat ujjnyi vastagra nyujtom, rakenem a kihult tolteleket es feltekerem.Kisujjnyi vastagra szeletelem, es kisse megigazitva teszem szorosan egymas melle egy kivajazott tepsibe.Kozepes forro sutoben jo pirosra sutom.En a hideg sutobe teszem be, akkor kapcsolom be csak, addig is kel a teszta.
Porcukorral megszorva talaljuk, de el is hagyhato, aki nem olyan edesszaju.Hideg tejjel nagyon finom.
"A magyar konyha az olyan emberé, aki keményen dolgozik, aki húz, aki mértékkel, beosztással él de amikor ünnep van, akkor áldoz. Áldoz, nem a hasának, hanem a barátainak, a vendégeinek, a barátságnak, az egymást erősítő együttlétnek, áldoz a hagyományokat őrizve, és merészen rögtönöz. Tud ünnepelni úgy, hogy az ünnep évek, évtizedek múlva is külön emlékként marad meg. Tudjuk hát megülni az ünnepet, és tudjunk helytállni a hétköznapokon; legyünk gondtalanok az örömben, és gondosak az öröm kimunkálásában..."
Szakál László: Régi ünnepek a konyhában
ahogy elnézem, nem sok maradhatott másnapra, ugye? :))
ReplyDeleteSemmi nem maradt, ahogy szokott:))
ReplyDelete